Nagyon remélem, hogy apám jól mondta, és tényleg sztrájk van.
Aztán még itt van ez a hülye cipő... legközelebb óvatosabban fogok vásárolni.
És most mit csináljak? Játsszak, olvassak, menjek ki a levegőre? Sok a lehetőség. Talán jó lenne tanulni. És a macskák hogy birkóznak meg az unalommal?
Mindig csak látom, hogy egy helyben feküdnek, mozdulatlanul, néha az ajtóra szegezve tekintetüket, minden kis neszre reagálnak és ha a pince ajtó nyílik, ők már is ugranak, mert tudják, hogy kaja idő van. Nekik sosem elég. Kis falógépek. Lehet ez a dolguk? Vagy ellenben velünk, ők ösztöneik alapján élik életüket? Nincs is szükségük a gondolkodásra? Náluk az unalom nem létezik?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése