!

Elem megvan, kamera készen. Itt az ideje, hogy lekapjak valamit!


...Hajjaj... Bennem van már egy bizonyos érzés 1 hónapja.... nem tudok szabadulni tőle.... Egy megváltás lenne, ha teljesülne egy kis porció is belőle, de hát nekem összejöjjön valami? Na ne!
Le nem írható, meg nem fejthető... Olvadok és közben kihagy a szívem egy-egy dobbanása....

Igen, tudom már...

Bár ez rajtam nem látszik, ott van. Nehéz erről beszélni. Legszívesebben 2 részre szakítanám magam, vagy elmennék vezetni az éjszakába... messzire, hogy ne is emlékezzek az élet nyugtalanító gondjaira.

Majd csak megoldódik, nem? Gondoltam, de aztán rájöttem, hogy nekem kell tennem valamit, de ehhez én túl félénk vagyok. Nem fogadhatom el, de nem is tehetek semmit.
A legrosszabb dolog a világon.

Jó dolog ez az oldal. Nem alázom meg és égetem le saját magam, hisz itt van időm mindent részletesen átgondolni. Internet... hehh.





(Mátrai tanárnő hülyének állít be, pedig csak a saját módszereimet alkalmazom. Ha ilyen nagy baj ez, kiküldhet inkább havat lapátolni, mert hidegen hagy... netán ez egy szóvicc is lehet?)